Jó lenne lecsendesedni?

Van, amikor a tested már pihenne, de a fejed még mindig dolgozik.

Végigpörögnek benned a feladatok, beszélgetések, határidők, üzenetek. Talán már otthon vagy. Talán végre lenne egy kis csend körülötted. Belül mégsem érkeztél meg igazán.

A vállad tart. A nyakad merevebb. A hátad fáradtabb. A légzésed rövidebb. A tested mintha tovább vinné a nap tempóját akkor is, amikor te már megállnál.

Ilyenkor nem mindig az hiányzik, hogy még valamit megoldj.

Sokszor éppen az hiányzik, hogy legyen egy pont, ahol nem kell tovább pörögni. Ahol nem kell teljesíteni. Ahol nem kell azonnal válaszolni, intézni, figyelni, tartani mindent.

Csak megérkezni.

A lecsendesedés nem azt jelenti, hogy minden gond eltűnik körülötted. Inkább azt, hogy adsz magadnak egy kis időt arra, hogy észrevedd, mi történik benned. Mennyi feszültséget vittél tovább a napból. Mennyit tartasz a válladban. Mennyire nehéz néha letenni azt is, aminek már vége van.

Ez nem luxus.

Ez figyelem magad felé.

A hétköznapi terhelés sokszor nem látványos. Nem mindig jár erős fájdalommal. Nem mindig tudod pontosan megnevezni. Csak azt érzed, hogy fejben sok minden pörög, feszül a vállad, merev a nyakad, és jó lenne végre kicsit kiengedni.

Nem erőből. Nem újabb teljesítményként.

Hanem úgy, hogy közben nem kell bizonyítanod semmit.

Sokan csak akkor állnak meg, amikor már nagyon elfáradtak. Amikor a test már hangosabban jelez. Amikor a nyakfeszülés, vállfeszülés, hátfáradás vagy a belső nyugtalanság már nehezebben hagyható figyelmen kívül.

Pedig a megelőzés nem csak akkor kezdődhet, amikor már túl sok lett.

Kezdődhet ott is, amikor észreveszed, hogy jó lenne nem továbbvinni ugyanazzal a lendülettel mindent. Amikor felismered, hogy a tested és a figyelmed is kérhet egy nyugodtabb teret.

Lehet, hogy most nem nagy változásra vágysz.

Csak arra, hogy könnyebb legyen a testedben lenni.
Hogy ne tartson annyira a vállad.
Hogy ne pörögj tovább fejben.
Hogy legyen egy kis idő, amikor végre nem kifelé figyelsz, hanem magadra.

Ez már elég konkrét cél.

Nem kell szakmai szavakkal érkezned. Elég, ha azt mondod, sok minden volt mostanában, nehezen csendesedem le, szeretnék egy kicsit megérkezni.

Ebből már lehet figyelmesen indulni.

A lecsendesedés sokszor nem magától történik meg. Néha helyet kell adni neki. Egy alkalmat, egy döntést, egy kis időt, ahol a tested is utolérheti azt, amit fejben már régóta cipelsz.

Ha olvasás közben magadra ismertél, érdemes figyelmet adnod ennek az állapotnak. Nem azért, mert baj van. Hanem azért, mert a nyugalom, a könnyebb testérzet és a jó közérzet is törődést kér.

Innen elindulhatsz egy olyan irány felé, ahol nem egyetlen pontot kell megnevezned. Elég, ha hozod azt az érzést, hogy szeretnél lelassulni, kiengedni, és újra könnyebben kapcsolódni magadhoz.